Idézetek 

Twilight:

Igaz, ami igaz, a hó valamivel szárazabb, mint az eső.
 
Alkonyodik. A legkönnyebb időszak. De a legszomorúbb is, bizonyos tekintetben... egy újabb nap vége, az éjszaka visszatérte. Semmi sem olyan kiszámítható, mint a sötétség.
   
Nekem te vagy az életem. Te vagy az egyetlen dolog az életemben, aminek az elvesztése fájdalmat okozna.
   
Le sem vettük a szemünket egymásról, bámultunk arra, ami nélkül egyikünk sem lenne képes élni: a másikra.
  
- Szeretlek - suttogtam.
- Most már te vagy az életem - felelte egyszerűen.
 
Nekem most te vagy a legfontosabb dolog az életemben. És mindig is az maradsz.
   
Azért félek, mert... hát szóval, nyilvánvaló okokból nem maradhatok mindig veled. És attól félek, hogy én veled akarok lenni, sokkal jobban vágyódom rá, mint szabadna.
  
Éreztem - és úgy sejtettem, ő is érzi -, hogy a holnapi nap sorsdöntő lesz. A kapcsolatunk nem egyensúlyozhat továbbra is a kés élén, le kell esnie róla vagy erre, vagy arra - hogy merre, az teljességgel az ő döntésétől és ösztöneitől függ. Én már döntöttem, még mielőtt tudatosan választhattam volna, és kész voltam vállalni ennek a döntésnek minden következményét. Az én számomra nem létezett ijesztőbb, gyötrelmesebb gondolat annál, hogy elszakadjak tőle. Ez egyszerűen lehetetlenség.
   
A Pokol nem is olyan rossz, ha van veled egy angyal.

- De én nem akarok elbúcsúzni tőled.
- Hát nem érted? Pontosan ez bizonyítja, hogy igazam van. Fontosabb vagy nekem, mint én neked, mert én meg tudom tenni... - Megrázta a fejét, szemlátomást küszködött.
- Ha az a helyes, hogy elbúcsúzzunk, akkor én inkább magamnak okozok fájdalmat, mint hogy neked ártsak, nehogy veszélybe sodorjalak. 

Sokkal... okosabban tennéd, ha nem barátkoznál velem. De már belefáradtam, hogy megpróbáljam magamat távol tartani tőled.

Jól titkolod - mondta lassan. - De azért le merném fogadni, hogy sokat szenvedsz. Csak nem engeded, hogy meglássák rajtad.
 
Egész délelőtt attól rettegtem, hogy megint olyan érthetetlenül gyűlölködő pillantással fog majd méregetni. A lelkem egyik fele szeretett volna elébe állni és nekiszegezni a kérdést, mi baja van velem. Éjszaka, miközben álmatlanul forgolódtam az ágyamban, el is képzeltem, mit fogok mondani neki. De túl jól ismerem magamat, és egy pillanatig sem gondoltam komolyan, hogy csakugyan elébe mernék állni. Hozzám képest a Gyáva Oroszlán maga a Terminátor.

Lassan összeszedegettem a holmimat, és közben megpróbáltam elfojtani a dühömet, mert attól féltem, elsírom magam. Úgy tűnik, valami rejtélyes okból az indulataim a könnycsatornáimmal állnak összeköttetésben. Ha dühös vagyok, rendszerint sírva fakadok, ami elég megalázó.

New Moon:

Alice,Ó,Alice!

Eclipse:

-Pingvinek?Pompás lesz!(Edward)

-Jasper jól van? -Kutya baja csak csípi a vámpírméreg.                       -Megharapták?-kérdeztem elborzadva.

-Egyszerre akart ott lenni mindenhol.Igazából azt szerette volna ,ha Alice-nek egyáltalán nem akad ellenfele-Edward megcsóválta a fejét.-Pedig hát Alice tud vigyázni magára.

Alice nyelvet öltött igaz szerelmére.

-Túlbuzgó szamár!(Ed.,B.,A.)

-...Nem vagyok bernáthegyi!(Jacob)

-Gyűlöllek,Jacob Black! 

-Helyes!A gyűlület szenvedélyes érzés.

-Majd adok én neked szenvedélyt-fortyogtam.-Egy hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosság például megfelel?(Bella,Jacob)

-...Ha legközeleb be akrsz mosni nekm,használj inkáb baseballütőt vagy feszítővasat,oké? 

-Ne aggódj,megjegyeztem-morogtam.(Jac.B.)

-Talán jobb lenne ,ha a saját súlycsoprtodban bokszolnál-javasolta Charlie.

-Helyes-kiabáltam.-Vigyél!Alig várom,hogy lássam,mit csinál veled Edward!Remélem,kitöri  a nyakadat,te erőszakos,utálatos,hülye KUTYA!(Bella)

-Megint elestél,Bella?                                                 Dühösen pillantottam rá.-Nem,Emmett.Bemostam egy vérfarkasnak!(Emmett,Bella)

-Elképeztő-mormolta Edward.-Hogy lehet valaki,aki ilyen pici,ennyire idegesítő?

Alice felnevetett.

-Tehetség!(A.,Ed)

-Mi történt?-kérdezte Edward fajó hangon. 

-Behúztam egyet Jacobnak-vallottam be.

-Helyes!...(B.,Ed.)

Neki viszont kutya baja!-sóhajtottam csalódottan.-Semmi kárt nem tettem benne. 

-Akarod,hogy pótoljam a mulasztásod?-ajánlkozott Edward.              -Reméltem, hogy meg fogod kérdezni.(B.,Ed.)

-Apu,ha jól emlékszem,van  valahol egy baseballütő a szobádban,ugye?Szeretném kölcsönvenni egy perc!(B.)

Braking Dawn:

"-Neharugodjan a tolakodásért,de megmondaná,milyen autó ez.amit vezet?-kérdezte a magasabbik.

-Hát,Mercedes,nem igaz?

-Nos, igen...-felelt a férfi udvriasan. Az alacsonyabb csak a szemét forgatta a válaszomra - Tudom. De arra lettem volna kíváncsi, hogy... ez egy Mercedes Guardian?"

"Páncélozott karosszéria. Hatmázsányi páncélozott karosszéria. És rakétabiztos üveg?Csodás! Mi történt a tégi jó golyóállóval?"

" -Fejezd be, Alice! Olyan idiótának festek így!

  -Soha, senki nem néz ki idiótának, akit én öltöztetek fel"

" - Hogy van az inad? - kérdezte

  - Finom, melegen.

  - Komolyan? Nem szállt bele a bátorságod? Még nem késő meggondolnod magad.

  -Te ki akarsz rúgni?

  - Csak biztosra megyek - kacarászott. - Nem akarom, hogy olyasvalamit tegyél, amiben nem vagy tökéletesen biztos."

"- Ha nem küldöd ki Edwardot - sziszegte az éjszakában egyelőre még láthatatlan Emmett vészjóslóan -, majd mi bejövünk érte.

-Menj! - nevettem. - Még mielőtt darabokra szedik a házunkat"

"Apa, ne engedd, hogy eltaknyoljak! - suttogtam. Charlie belém karolt és megszorított."

"Az élet szívás, aztán meghalsz.

Ja, bárcsak ekkora mákom lenne!"

"-Betörted az orrom, te barom!

- Csak a kettőnk dolga, igaz Paul?"

"Eltemetik? Kiássa magát, vagy érte jönnek a vérszívók?"

" - Jake! - gondolta Seth. - Ők nem az ellenségeink.

Fogd be, öcsi! Attól, hogy betegesen isteníted azt a vérszívót, a törvény még nem változik meg."

" - Lebuktam. Azt hiszem, vagy hatvanra felgyorsultam. Fantasztikus volt.

- Tönkre fogod tenni ezt aszéget, ugye tudod? Akkor majd kúszhatsz, mászhatsz.

- Szó sincs róla. A te dolgot lesz, hogy cipelj."

"Az ő meleg, tiszta ember illatát."

"A másodperc törtrészére belenéztem a két hátul álló szemébe. Esme és Alice. Aprócskák és zavaróan nőiesek."

"Nem akartam lányokat ölni... még vámpírlányokat sem. Bár a szőkével talán kivételt teszek."

" - Még nem készültem fel rá, hogy megölj Jacob Black - suttogta, miközben gyors léptekkel távolodott a háztól. - Kénytelen leszel egy kissé türelemmel lenni."

" Miért is nem húztam el onnan? Naná, mert egy idióta vagyok"

" Igen - ismerte be feszülten suttogva. - Léteznek a szadisták, az incubusok és a succubusok. De a csábítás csupán bevezető a lakomához. Senki nem éli túl. - A fewjét csóválta, mintha undorítaná az elképzelés. Nagyon megváltozott.

- Nem tudtam, hogy van külön elnevezés arra, ami vagy - prüszköltem."

" - Sürgösségi vámpirizálás - motyogtam."

"Ephraim Black fia nem arra született, hogy Levi Uley fiát kövesse."

" Mintha utol tudnál érni - vigyorgott, és teste rajtra készen feszült meg. - Akarsz versenyezni, ó rettenthetetlen vezér?"

" Az, ahogyan a te családod eltér az emberiségtől, sokkal érdekfeszítőbb. Jóformán mágikus.

- Csiribí-csiribá-mormogtam. Pont olyan volt, mint Bella ezzel az egész mágikus marhasággal."

"Hűha! Nem hittem volna, hogy ennek a Barbie jégkirálynőnek anyáskodó oldala is van"

" Hallottam, ahogy odafent azon vitatkoznak, hogy megmelegítség-e neki. Fúj! Vajon miféle horror cuccokat tartanak itt? Egy hűtő tele vérrel? Az már biztos. És még? Kínzókamra? Ravatalozó?"

" A többiek nem undorodnak attól, amit tezs. Sőt, valószínűleg legszívesebben kikapnák a kezéből a poharat.

Edward a szemét forgatta.

A fenébe is, hogy bír bárki is vele élni? Komolyan kár, hogy Bella gondolatait nem hallja. Akkor neki is tutira az agyára menne."

" - Mi olyan vicces? - kérdezte

 - Jacob.

 Bella egy újabb, fáradt mosollyal nézett rám.

- Jake-nek irtó jó a humora - helyeselt.

Szupr! Most meg én vagyok az udvari bolond.

- Tattararaa! - puffogtam, mint valami gyönge dobszólóutánzat."

" Carlisle, nézz már rá! - mosolygott Rosalie, olyan elégedetten, mint a cirmos cica, amilyiknek a bajuszán még ott a vaj. Csoda, hogy dorombolni nem kezdett."

Harry Potter:

Bölcsek köve:

-Na végre, Hagrid- sóhajtott Dumbledore megkönnyebülten.- Honnan szerezted ezt a motort?

-Kölcsönkértem, uram-felelte az óriás, miközben óvatosan lekászálódott a járműről.-A kis Sirius Balcktől kaptam. Meghoztam a gyereket.

-Ha tudnám, akkor se tenném. Egy ilyen sebhely kifejezetten hasznos lehet. Nekem például a bal térdem fölött van egy heg, ami a londoni metróhálózat térképét formázza. Na de essünk túl a dolgon. Kérem a gyereket, Hagrid.

-Sokan úgy tartják meghalt. Szerintem szó sincs róla. Meghalni csak emberek tudnak, de benne nem volt már semmi emberség.

-Te következel Fred-adta ki az utasítást a pufók asszonyság.

-Nem Fred vagyok, hanem George!-felelte a fiú.-És még te nevezed magad anyánknak? Nem látod, hogy George vagyok?

-Ne haragudj, George drágám.

-Csak vicc volt, Fred vagyok-szólt a fiú, és már indult is.

-Nem maradhatok sokáig, anya-szólt Percy.-Az első vagonban ülök. A diákprefektusok lefoglaltak maguknak két fülkét...

-Nahát! Tényleg prefi vagy?-hüledezett az egyik iker.-És nekünk nem is mondod? Fogalmunk se volt róla!

-Várj csak, én úgy emlékszem, mintha említette volna-fűzte hozzá a másik.-Egyszer...

-vagy kétszer...

-Percenként...

-Egész nyáron

-Pihenjen a szátok-szólt rájuk Percy, a Prefektus.

-Na, idefigyeljetek:az idén viselkedjetek végre rendesen. Ha még egyszer jön a bagoly a hírrel, hogy felrobbantottátok a vécét, vagy...

-Még soha nem robbantottunk fel vécét!

-De nem is rossz ötlet. Köszi anya!


-Ne sírj Ginny, egy csomó baglyot küldünk majd neked.

-Meg egy roxfortos vécédeszkát.


Dumbledore fedezte fel a sárkányvér tizenkét felhasználási módját, és jelentősek a tudóstársával, Nicolas Flamellel végzett alkímiai kutatásai is.


-Rmélem, elégedettek vagytok magatokkal. Meghalhattunk volna, vagy ami még rosszabb, kicsaphattak volna minket. Én most, ha nem veszitek zokon, lefekszem.


Attól a perctől fogva Hermione Granger a barátjuk volt. Vannak helyzetek, amelyekben az ember akarva-akaratlan is megkedveli a másikat. Egy négyméteres hegyi trollal szembenézni-nos, ez pontosan iylen helyzet.


Wood megköszörülte a torkát:

-Nos, uraim-kezdte.

-És hölgyeim-szólt közbe Angelina Johnson hajtó.

-És hölgyeim-bólintott Wood.-Hát itt volnánk.

-Eljött a nagy nap-folytatta helyette Fred.

-Amelyre oly régen várunk-fűzte tovább George.

-Kívülről tudjuk Oliver mondókáját-magyarázta Fred Harrynek.-Már tavaly is benne voltunk a csapatban.


A dolog egy pillanat műve volt. a kampós orrú tanár Mógus turbánja mellett egyenesen Harry szemébe nézett s azon nyomban éles, szúró fájdalom hasított a Harry homlokát átszelő villámsebhelybe.


Hermione időközben elérte azt a lelátót, amelyen Piton állt, és lélekszakadva végigrohant a professzor mögötti üléssoron. Félrelökött mindenkit, aki az útjába került-még Mógust is, aki elvesztette az egyensúlyát, és lezuhant a padok közé.


-A tieden nincs betű-álmélkodott George.-Anya biztos feltételezi rólad, hogy meg tudod jegyezni a nevedet. Pedig minket se ejtettek a fejünk lágyára-tudjuk, hogy mi vagyunk Gred és Forge.


-Akkor gyújts tüzet!-kiáltotta Harry.

-Jó...persze...de honnan vegyek hozzá fát?-tördelte a kezét Hermione.

-TELJESEN ELMENT AZ ESZED!?-üvöltötte Ron.-BOSZORKÁNY VAGY TE SZERENCSÉTLEN!


Arról a helyről, ahol Mógus tarkójának kellett volna lennie egy arc meredt rá-a legszörnyűbb ábrázat, amit valaha látott. Az arc krétafehér volt, apró szemeiben vörös tűz égett, s orr helyett csak orrlyukai voltak, mint egy kígyónak.


-Ami odalent a kazamatákban történt közted és Mógus professzor között, az hétpecsétes titok, úgyhogy természetesen az egész iskola tud róla.


-Egy toalettülőke is érkezett a nevedre, felteszem Fred és George Weasley jóvoltából. Bizonyára szórakoztató ajándéknak szánták, de Madam Pomfrey nem tartotta elég higénikusnak, és elkobozta.


-A Stonewallban az első napon mindenkinek belenyomják a fejét a klotyóba-mondta Harrynek.-Nem akarsz feljönni gyakorolni?

-Kösz, inkább nem-felelte Harry.-Szegény vécécsésze biztos rosszul lenne, ha olyan iszonyú dolog kerülne bele, mint a te fejed.-Nem várta meg, amíg Dudley kibogozza a mondat értelmét, hanem gyorsan odébballt.

-Ne a Mardekárba?-folytatta a hang.-Jól meggondoltad? Pedig ott nagyon sokra vihetnéd. Az alapok ott vannak a fejedben, és a Mardekár segítene elérni a célod. Nem akarod? Nos, ha biztos vagy benne, akkor legyen a...GRIFFENDÉL!


-És most mielőtt nyugalomra térünk, énekeljük el az iskola indulóját!

Dumbledore ezt már derűsen kiáltotta, de Harry észrevette, hogy a többi tanárnak az arcára fagyott a mosoly.


-Furcs, hogy vonattal kell a varászlóiskolába menni. Defektes az összes repülőszőnyeg?


-Elsősorban az elsőéveseknek mondom, hogy az iskola melletti erdő tiltott terület kivétel nélkül minden tanuló számára. Örülnék neki, ha ezt egyes felsőbbévesek is az eszükbe vésnék.

E mondatnál Dumbledore tekintete a Weasley ikrekre vándorolt.


McGalagony szúrós tekintettel nézett Harryre a szemüvege fölött.

-Csak a legjobbakat halljam magáról, Potter Eddzen szorgalmasan, különben meggondolom magam a büntetését illetően,

Azután egyszerre elmosolyodott.

-Az apád büszke lenne rád-mondta.-Ő maga is remek kviddicsjátékos volt.

-Ti nem láttok a szemetektől?-csattant fel.-Meg se néztétek, hogy mi van a bestia alatt.

-Gondolom, padló-tippelt Harry.-NEm a lábát néztem, hanem a három fejét.

-Nem a padlóra gondolok. A kutya egy csapóajtón állt. Világos, hogy őriz valamit.


-A könyvtárba?-kérdezte csodálkozva Hagrid a teremből kifele menet.-Egy nappal a szünet előtt? Ilyen stréberek vagytok?

-Áh, nem tanulni megyünk-felelte vidoran Harry-Az után a Nicolas Flamel után nyomozunk, akit a múltkor említettél.


Hagrid nyakló nélkül vedelte a bort, s feje szemlátomást egyre vörösebb lett. Végül úgy elhatalmasodott rajta a vidámság, hogy arcon csókolta McGalagony professzort, aki-Harry ámulatára-csak kuncogott, és fülig elpirult fekete cilindere alatt.

-Hajnalban értük jövök-recsegte Frics, majd hozzátette:-Elviszem ami megmaradt belőlük.

Fényesen ragyog a Mars ma este.

Titkok Kamrája:

"a hírnév hűtlen barát" - Gilderoy Lockhart

"a szerénység a legfőbb erény" - Gilderoy Lockhart

"-Te fogod megmutatni nekik, Harry, hogy egy gazdag apa még nem csinál az emberből igazi fogót. Kapd el azt a cikeszt, Harry, ha az életedbe kerül is, mert nekünk itt ma nyernünk kell, érted? Nyernünk kell." - Oliver Wood

"...ne bízz meg semmiben, ami gondolkodik, de nem látni, hogy hol tartja az eszét!" - Arthur Weasley

"...döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában." - Albus Dumbledore

Azkabani fogoly:

"Harry megdermedt. Tudta, hogy Hagrid nem küldene neki készakarva valami veszélyes dolgot, viszont a vadőrnek meglehetősen rendhagyó felfogása volt arról, hogy mi veszélyes és mi nem."

"-...arról a tökmagról lerí, hogy egy mihaszna kis féreg. A kutyáknál könnyű megszabadulni az ilyenektől. Tavaly megkértem Fubster ezredest, hogy fojtson vízbe egyet. Ványadt kis kölyök volt. Gyenge. Alultáplált." - Marge néni

"- Mér’ feküdté’ a földön?- kérdezte a kalauz, félretéve hivatalos modorát.

- Elestem – felelte Harry.

- Minek esté’ el? – vigyorgott Stan.

- Nem direkt csináltam – morogta bosszúsan Harry."

"- Mit látott, tanárnő? – kérdezte nyomban Dean Thomas.

A többiek mind felálltak a helyükről, és egymás után odasomfordáltak Harry és Ron asztalához. Néhányan körülállták Trelawney székét, hogy jobban lássák Harry csészéjét.

- Gyermekem… - A tanárnő színpadiasan rámeredt Harryre. – Megkaptad a Zordót."

"-Comikulissimus! - kiáltotta, s amint Piton felöltötte a nagymamajelmezt, nagyot kacagott. A mumus abban a szempillantásban felrobbant, ezer apró füstgolyóvá vált, és szertefoszlott."

"Nem volt mit tenni. Ron mindenféle barátságtalan jelzővel illette McGalagony professzort (Hermione nem kis felháborodására), Hermione pedig felvette az „így van ez rendjén” arckifejezést (amivel viszont ő bosszantotta fel Ront). A tetejébe Harrynek végig kellett hallgatnia, amint társai lelkesen tervezgették, mi mindent fognak csinálni Roxmortsban."

"Harry elmesélte a füstölgő serleg történetét. Ron eltátotta a száját a döbbenetében.

- És Lupin képes volt meginni? – hüledezett. – Elment az esze?"

"Körülöttük mindenkit ugyanaz a kérdés foglalkoztatott: Hogyan jutott be Black az iskolába?"

"- Ez a világ legjobb seprűje, Hermione.

- Akkor biztos nagyon drága volt…

- Szerintem többe került, mint a mardekárosok összes seprűje együttvéve – bólogatott lelkesen Ron.

- Ki lehet az, aki egy ilyen drága dolgot küld Harrynek – folytatta az okfejtést Hermione -, és még csak el se árulja a nevét?"

"- Nektek sikerült akár egyszer is látni valamit a kristálygömbben?" – Neville Longbottom

"- Az nem kutya – sziszegte Ron összeszorított fogai között. – Csapdába csalt…

- Mi?

- Animágus… a kutya ő maga…

Ron az ajtó felé meredt, s Harry követte a pillantását. Az ajtó becsapódott, s a homályból egy embere körvonalai bontakoztak ki."

"- Hozzám ne érj, vérfarkas!" – Ron Weasley

"- Egyetlen esélyünk van- szólt lassan Dumbledore, s égszínkék szeme Harryről Hermionéra vándorolt. – Időt kell nyernünk."

"Senki nem láthat meg titeket. Hermione, tudod mi a törvény – tudod mi forog kockán… senki – nem – láthat- meg – titeket." – Dumbledore

"- A keresztapádtól? – visszhangozta elképedve a bácsi. – Mióta van neked keresztapád?"

Tűz serlege:

"Frank valóban ott maradt, a Denem-házban pedig új lakók költöztek. Az ő kertészük is Frank volt, csakúgy mint az őket követő és az azokat követő beköltözőké – ugyanis egyetlen család sem bírta ki sokáig a házban. Idővel aztán elfogytak a vállalkozó szellemű családok, s a kúria, melynek nyomasztó hangulatához talán Frank jelenléte is hozzájárult, lakók híján az enyészeté lett."

"Nem, Harryt az nyugtalanította, hogy sebhelye legutóbb akkor kezdett el sajogni, mikor Voldemort a közelében volt… De erről most szó sem lehetett. Még hogy a Sötét Nagyúr a Privet Drive-on ólálkodjon – micsoda képtelen gondolat…"

"-Úgy látom, elég bélyeget ragasztottak rá – állapította meg Harry olyan hangon, mintha nem találna semmi különöset Mrs Weasley eljárásában.

A bácsi szeme vészjóslóan megvillant.

-A postás is észrevett – morogta fogcsikorgatva. –Roppantul érdekelte, ki küldte nekünk ezt a levelet. Azért csengetett be. Viccesnek találta a dolgot."


"-Hányszor kell még elmondanom neked – sziszegte szilvakékben játszó arccal -, hogy ebben a házban ne emlegesd a beteges hajlamaidat!?"

"Dursleyék nem viszonozták a köszönést. Harry elindult a kandalló felé, de néhány lépés után beleütközött Mr Weasley kinyújtott karjába. A varázsló döbbenten meredt a Dursley család három tagjára.

-Harry elköszönt maguktól! – szólt. – Talán nem hallották?"

"-Mondom, hogy ez nem vicces! – mérgelődött Mr Weasley. –Pontosan az ilyen felelőtlen tréfák teszik tönkre a mágus-mugli kapcsolatokat! Minden erőmmel azon dolgozom, hogy megszűnjenek a muglikkal szembeni előítéletek, erre a saját fiaim…"

"-Úgy tűnik, Percy élvezi a munkáját – jegyezte meg.

-Az nem kifejezés! – nevetett fel sötéten Ron. –Ha apa nem küldené haza esténként, a hivatalban aludna. Az agyára ment a meló. Másról se bír beszélni, csak a főnökéről. Mr Kupor véleménye szerint…amint azt Mr Kupornak mondtam…Mr Kupor azon az állásponton van…Mr Kupor felvilágosított…Kár, hogy Mr Kupor nem nő, mert akkor Percy feleségül is vehetné."

"-Harry leesett a seprűjéről, apa – motyogta. – Hiszen elmondtam…baleset történt…

-Ő leesett, de te nem estél le! – harsogta nagy büszkén Amos, és fia hátára csapott. – Ced született úriember, mindig szerénykedik…De akárhogy is, a jobbik győzött, ezt Harry is biztosan elismeri. Az egyik leesett a seprűről, a másik rajta maradt – nem kell sok ész hozzá, hogy megmondd, melyik az ügyesebb!"

"-Tetten értünk, manó! – mennydörögte Diggory. – A bűnös pálcát tartottad a kezedben!"

"-Elmondaná végre valaki, hogy mi olyan nagy szám abban a halálfejizében? – szólt közben türelmét vesztve Ron. – Nem bántott senkit…Mit kell így izgulni miatta?"

"Többen felkiáltottak – Harry fehér fényt látott elsuhanni a feje mellett, és érezte, hogy valami forró súrolja az arcát. Rögtön a varázspálcája után kapott, de még hozzá sem ért, mikor újabb durranás rengette meg a bejárati csarnok falait."

"-Na, mi lesz, Potter? – suttogta izzó gyűlölettel. – Most nincs itt Mordon, hogy megvédjen! Támadj, ha van hozzá merszed…!"

"-Szóval…Voldemort tudomást szerezhetett a tusáról? – kérdezte Harry. – Erre célzol? Gondolod, hogy Karkarov az ő utasításait követi?"

"Harry nem hitte volna, hogy ennyire szörnyű lesz ott ülni és hallgatni a zajokat. A nézők sikoltoztak… ordítottak…felhördültek – olyan egyszerre, mintha egyetlen test ezernyi feje volnának – miközben Cedric így vagy úgy megpróbálta kicselezni a svéd sróforrút."

"-És ezek után megbízik Pitonban? – szólt Ron. – Megbízik Pitonban, amikor tudja, hogy halálfaló volt?"

"-Azután azt kérdem magamtól: hogyan is hihették, hogy nem térek vissza? Hogyan hihették ők, akik tudták, hogy már réges-rég felvérteztem magam a halandókat fenyegető pusztulás ellen? Ők, akiknek megmutattam rettenetes hatalmam, akik ismertek, mikor én voltam a földkerekség legnagyobb mágusa?"

"-MOST!- ordította Harry. Úgy érezte, egyébként sem bírta volna tovább – teljes erőből felfelé rántotta a pálcát. Az aranyfonál elszakadt, a kupola fénye kihunyt, a főnixdal elnémult – de Voldemort áldozatainak árnyékalakjai nem tűntek el – ők zárt sorban elindultak Voldemort felé, szürke falukkal elzárva őt Harrytől…"

"Ahogy Hagrid mondta: aminek jönnie kell, jönni fog…És ha itt lesz, szembe kell néznie vele."

Főnix rendje:

-Ha rajtam múlna, úgy kirúgnám őket, hogy életük végéig lazíthatnának - fejtette ki véleményét Vernon bácsi, túlharsogva a hírolvasót. Harry így nem hallotta a mondat végét, de gyomra így is abbahagyta a bukfencezést."

"-Szörnyű... - nyögte Dudley. - Hideg. - Nagyon hideg...
-Jól van - nyugtatta Vernon bácsi a fiát és egyben önmagát is. Petunia néni Dudley homlokára tette a tenyerét, hogy megtapintsa, van-e láza. - Aztán mi történt, Dudlus?"
-Olyan... érzés volt... mintha... mintha..."

"-Nincs mitől félned, Harry. Azért jöttünk, hogy elvigyünk innen.
Harry szíve nagyot dobbant. Ezt a hangot is felismerte, pedig már több mint egy éve nem hallotta.
-Lupin professzor? - kérdezte hitetlenkedve. - Maga az?"

-Nem, Harry, a tanácskozáson csak a rend tagjai vehetnek részt. Ron és Hermione fent vannak az emeleten, Menj fel hozzájuk, beszélgessetek, és ha vége a tanácskozásnak, majd vacsorázunk. az előszobában pedig csak halkan beszélj - tette hozzá suttogva."

"-Ha elismerné, hogy Voldemort visszatért - magyarázta Sirius -, a minisztériumnak olyan súlyú válsághelyzetet kellene kezelnie, amihez hasonló nem volt az elmúlt közel tizennégy évben. Caramelnek egyszerűen nincs ereje szembenézni a szörnyű ténnyel. Sokkal kényelmesebb abba a hitbe ringatnia magát, hogy Dumbledore álhíreket terjesztve próbálja megfúrni őt."

"-Igaz ez? Ő volna Harry Potter? Siport látja a sebhelyét, akkor biztos igaz, ez a fiú győzte le a Sötét Nagyurat, Sipor kíváncsi lenne rá, hogyan csinálta...
-Mind kíváncsiak lennénk rá, Sipor - morogta Fred.
-Mit keresel itt? - kérdezte George.
Sipor George felé fordította nagy szemét.
-Sipor takarít.
-Jobb mesét találj ki! - szólalat meg egy hang Harry háta mögött."

"Kattanás majd zörgés hallatszott, és valami belepottyant a telefonkészülék pénzvisszaadó vályújába. Harry a kezébe vette - egy téglalap alakú ezüstjelvény volt, az alábbi felirattal: Harry Potter fegyelmi tárgyalás. Miközben kitűzte a pólójára, a női hang további utasításokat adott:
- A minésztérium látogatójaként ön köteles motozásnak alávetni magát, és pálcáját regisztráció céljából átadni az előcsarnok túlsó végében található asztalnál."

"- Te vagy Harry James Potter, Surrey grófság, Little Whinging, Privet Drive négyes szám alatti lakos? - kérdezte Caramel, pergamenje fölött Harryre pillantva.
- Igen - felelte Harry.
- Kaptál-e három évvel ezelőtt hivatalos figyelmeztetést a minisztériumtól tiltott bűbájgyakorlás miatt?
- Igen, de...
- És ennek ellenére megindéztél egy patrónust augusztus másodikán este?
-Igen - felelte Harry-, de...
- Pedig tudtad, hogy nem varázsolhatsz az iskolán kívül, amíg be nem töltötted a tizenhetedik életévedet?
- Igen, de...
- És tudtad, hogy a környék tele van muglikkal?
- Igen, de...
- Tisztában voltál vele, hogy egy mugli ott van a közvetlen közeledben?
- Igen! - felelte türelmét vesztve Harry. - De csak azért varázsoltam, mert..."

"- Hogy lehetsz ilyen tapintatlan!?
- Mért? Csak megkérdeztem, hogy...
- Nem vetted észre, hogy Harryvel akart beszélni?
- Na és? Mondtam, hogy ne beszéljen vele?
-Mért kellett cikizned a csapata miatt?
- Én nem cikiztem, csak...
- Kit érdekel, hogy a Tornádóknak drukkol, vagy sem?
- Figyelj már, minden második ember, aki ilyen jelvényt hord, csak tavaly vette, miután...
- És akkor mi van?"

"- Perverz vén banya! - suttogta felháborodva Ron, mikor megálltak a Kövér Dáma előtt, aki fejét a képkeretnek támasztva békésen szunyókált. - Nem normális! Jelentsd McGalagonynak, hogy mit művelt veled!"

Vissza